“Ceremóniamestert keresek, az sem baj ha nő…”

Nőként a fenti mondatot olvasva egy facebook csoportban, hát… mit ne mondjak…ledöbbentem.

Mondjuk nem okozott nagyobb döbbenetet, mint amikor olyat olvasok: “Kizárólag FÉRFI ceremóniamestert keresek” írással találkozom, vagy éppen az jön velem szemben “Ceremóniamestert keresek, nők kizárva!”

Ilyenkor elgondolkozom, miért gondolják azt a legtöbben, hogy ezt a feladatkört a nők nem tudják jól ellátni?

Fotó: Pinterest

Fotó: Pinterest

Miért gondolják úgy, hogy ha valaki hím nemű, akkor egyenesen arányos azzal, hogy kiváló ceremóniamester is: azaz pontos, precíz, tud igényesen kommunikálni, van humora és a figyelmet magára tudja vonni, amikor a helyzet megkívánja.

Véleményem szerint ez a feladatkör megfelelő ellátása nem azon múlik, hogy valaki nő vagy férfi!

Férfiak és nők között is lehetnek kiválóak, ahogy lehetnek közepesek vagy éppen alkalmatlanok a feladatra.

Mégis a köztudatban az van, hogy egy nő nem lehet profi ceremóniamester, nem lehet profi sofőr, nem érthet az autókhoz vagy bármi férfias szakmához, nem tud hangulatot csinálni és fokozni, és nincsen megfelelő humora sem egy ilyen feladat ellátásához.

Ez a női ceremóniamesterekhez való hozzáállás félre értés ne essék nem csak a párok részéről van meg, minden szombaton azt tapasztalom, hogy a többi szolgáltató (helyszín, DJ, zenekar, fotós, videós stb.) részéről is. Hisz elmondható, hogy mi nők egy új helyszínen, egy új szolgáltatói csapattal akivel még sosem dolgoztál együtt nem a nulláról kezdjük az ismerkedést,hanem sajnos a mínuszról. Szerencsére ez nekem nem okoz gondot, és kifejezetten tetszik, mikor a lagzi végén elnézést kér valaki azért, mert azt gondolta egy nő alkalmatlan a feladatra.

Ám sajnos láttam már olyan kommentet is női ceremóniamester részéről egy felhívásra, hogy “amennyiben a női cm is szóba jöhet, akkor én ráérek”. Khm…. Miért is írt valaki ilyet? Ezzel úgy érzem az az illető saját magát is minősítette. Miért kell különbséget tenni női munkaerő vagy férfi munkaerő között? Főleg ebben a “színpadi előadó” munkakörben, mert hivatalosan az egyéni vállalkozásomban például ez szerepel. A mindennapokban a nőktől várja el mindenki, hogy megfőzze a vasárnapi ebédet, mégis a legtöbb szakács férfi. Pedagógusok között is a legtöbben nők, és ha férfi óvóbácsit kap a gyerek, meglepődünk, pedig a férfi pedagógusok nagyon is kellenének a szakmába.

TÉNY! Nőként nem elég azt mondanunk magukról, hogy ceremóniamesterek vagyunk. Ki kell vívni azt a megbecsülést, ami ezzel a szerepkörrel jár. Nem elég egy csini ruci és egy mosoly ( és persze a pasiknál sem elég a csini öltöny és a csokornyakkendő). Sőt! Az sem elég hogy elmész előtte fodrászhoz és azt kiposztolod.

Fotó: Pinterest

Fotó: Pinterest

Ceremóniamesternek lenni teljesen mást jelent!

Ezt csakis akkor tudja valaki, hogy mit is csinál egy tapasztalt és profi cm, amikor végigkísér egy esküvőre való felkészülést és végignézi a nagy napon történt munkavégzést. Viszont ilyen ember sokkal kevesebb van, mint gondolják. A CM munkája nem a nagy napon kezdődik!

Nem egyszer kaptam meg már a saját párjaimtól, hogy “Ne haragudj Kata, de én ezt akkor sem csinálnám, ha alkalmas lennék rá.”

Gondolkodóba estem tehát, és felidéztem azokat a párokat akikkel volt szerencsém az elmúlt 8 évben beszélgetni és találkozni, hogy ki miért választott engem, mint női ceremóniamestert vagy éppen írta le különböző csoportokban a ceremóniamesterekről a tapasztalatait.

Amikor valaki el akar térni az átlagostól, különlegeset szeretne az esküvői irányítói szerepkörben is akkor előbb utóbb kikerülhetetlen, hogy vőfély mellett talákozzon a ceremóniamester kifejezéssel, és a női cm is egy legyen a lehetőségek közül. Vannak, akik az elejétől kezdve tudják, hogy nőt akarnak, elképzelni sem tudják, hogy menyasszonyként az esküvőjük részleteit férfival egyeztessék. (és persze biztos vagyok benne, hogy van ez így fordítva is)

Bár sosem voltam a női jogokért küzdő élharcos, azért vannak dolgok, amik igenis nekünk jobban állnak. Közelebb állnak hozzánk. Otthonosabban mozgunk benne. Ilyen az esküvők világa is. Ám ez nem elég! Viszont sok mindent meghatároz! Hiszen, ami érdekel minket, abban jobban is teljesítünk.

Maga a ceremóniamester fogalma is új még sokaknak, főleg ha női cm-ről van szó. Tehát aki egyedit szeretne, jó úton van, ha errefelé tapogat. Mondanám, hogy már “nem hideg”.

Alapkövetelmény, hogy az ifjú pár megbízzon abban az emberben akire rábízza a nagy napját, és abban a szellemben vezényelje le az esküvőt, ahogyan azt a pár kéri.

Fontos még ehhez a szakmához a pontosság, a precizitás, a logisztikai képesség, az hogy egyszerre több mindenre tudj figyelni és koncentrálni. Több szálon tudjon futni a fejedben ami éppen zajlik, és ami fél órán belül következik, miközben már a C és D terv is fejedben van, attól függően, hogy mit hoz ez a fél óra. Mindezt határozottan, ám barátságosan terelgetve a megfelelő embereket a megfelelő helyre. Látnod kell, mi hiányzik, és hogy lehet azt a legrövidebb úton úgy beszerezni, hogy az ne tűnjön fel senkinek. Tudnod kell finoman érzékeltetni a különböző szolgáltatóknak, ha éppen hibáztak. Persze lehet barátságtalanul is, de az nem az én stílusom. 🙂

A határozottság nem férfi privilégium!

Aki ismer engem, annak mondjuk ez nem is kérdés.

Meg szokták kérdezni Tőlem, hogy “Mivel hívod fel magadra a figyelmet az esküvőn? Hogy éred el hogy figyeljenek rád?”

Őszintén mondom nem is értem a kérdést…

Miért ne figyelnének rám?

Aki JELEN VAN, és teszi a dolgát határozottan és kedvesen, annak nem kell külön azzal küszködni, hogy felhívja magára figyelmet. Az én erőteljes alt hangszínem mondjuk eléggé meghatározó, és szerencsére szürke egér sem vagyok. Nem tudom másnak mi kell, hogy magára vonja a figyelmet, nálam elég, ha teszem a dolgomat 🙂

Amitől sokan félnek: a lagziban milyen a hangulat, ha női házigazda van. Hát ilyen ;) Legalábbis nálam biztosan :) Fotó: Holló Dávid

Amitől sokan félnek: a lagziban milyen a hangulat, ha női házigazda van. Hát ilyen 😉 Legalábbis nálam biztosan 🙂 Fotó: Holló Dávid

Sokszor említik a párok, hogy lesznek pici gyerekek is az esküvőn és idősebbek is, így szerintük egy nő könnyebben teremt kapcsolatokat minden korosztállyal. Ezzel nem feltétlenül értek egyet, hisz ezt  ugyanúgy egy nő és egy férfi is meg tudja oldani. Hisz ezért vagyunk ott, a megfelelő kommunikáció BÁRKIVEL alapkövetelmény, a munkák része. Végzettségem szerint pedagógus is vagyok, lehet ezt érzik a gyerekek rajtam, és az sem utolsó szempont, hogy nekem is vagy gyerkőcöm, így valóban könnyen megnyílnak nekem. De erre sem mondanám, hogy bárkinek könnyebb lenne. Mindenhol vannak nehezebben kezelhető emberek, velük is ugyanúgy meg kell találni a közös hangot.

No és elérkeztünk a nehezen kezelhető részeg, szép szóval spicces emberekhez. Amit sokszor hoznak fel a nők ellen, hogy egy részeg pasit, ők nehezebben tudnak kezelni. Fizikailag nyilván nem vagyunk olyan erősek általában mint a férfiak, ám nem hiszem hogy egy ceremóniamester feladatkörébe tartozik, akkor sem ha férfi, hogy részeg, félkábult embereket hurcibáljon, tegyen arréb. Nyilván ezt nem is tudom, és ami a legfontosabb nem is akarom megcsinálni. Ezért vannak ott a barátok, rokonok, hogy segítsenek az ilyen helyzetben. Minden helyzetben meg kell találni azt a pontot, ameddig a feladatköröm elér. Ez már azon túl megy. A vicces spicces részeg embereket pedig nőként ugyanúgy rá tudom bírni arra, amire kell. Az erőszakoskodó, durva részegek pedig már nem az én feladatköröm. Ám szerencsére eddig ebből még nem volt probléma.

És a következő “támadási felület” ami a nőket éri ebben a szerepkörben a következő:

Sokszor értetlenül állnak előttem mikor mondom mivel foglalkozom majd a következő párbeszéd szokott lejátszódni szinte mindig szó szerint:

X.Y.: “Te az éjszakában dolgozol? Elenged a férjed?”

Én:  “Nem szoktam engedélyt kérni tőle!”

X.Y.: “Dehát nem féltékeny?”

Én: “Nem kérdeztem tőle féltékeny-e. Én a munkámat végzem az esküvőkön.”

Bár megvallom őszintén nem szeretem ezeket a beszélgetéseket, ugyanis a férfiaktól miért nem kérdezik meg, hogy a barátnőd/feleséged nem féltékeny?

Viszont azt leszögezhetem, hogy én a családom NÉLKÜL járok esküvőzni. Nem adom el a férjem kidobófiúnak (pedig jó lenne benne), sem CM asszisztensnek, sem fotósnak/videósnak/DJ-nek. Sőt! Még sofőrömnek se! Pedig mennyivel kényelmesebb lenne hajnalban, ha nem nekem kellene hazavezetnem mondjuk Pécstől Fehérvárig.

Tudnék mesélni olyan fotósról, aki a barátnőjét eladja fotós asszisztensnek, aki a nyakában lógó fényképezőgépet egyszer sem fogja meg, csak alibiből van nála vagy olyan DJ-ről, aki a barátnőjével jár esküvőzni, mert máskülönben nem engedné el mert féltékeny. De a kedvencem az, amikor bár nem hozza magával az oldalbordáját, ám a féltékenykedés miatt egész álló este telefonon veszekednek, és tehernek veszi, ha szólok: kezdődik a nyitótánc, be kellene jönnöd, mert meló van.

Úgyhogy kijelenthetem, nem pasizni járunk mi nők az esküvőkre, legalábbis én biztosan nem!

Azt is tudom, sokan dilemmáznak azon, hogy egy nőnek szót fogadnak-e az emberek? Hallgatnak-e rá? Van-e megfelelő tekintélye egy ilyen feladathoz. Milyen már, hogy egy nő mondja meg egy férfinak mikor mit kell tennie… Sokszor a Vőlegények részéről van ez az “egó bizonytalanság”, hisz neki aztán a nagy napon ne dirigáljon egy nő! 🙂 Ekkor csak meg szoktam kérdezni, hogy egy párkapcsolatban a legtöbb esetben, ki is hordja a nadrágot? Őszintén! A nő vagy a férfi? 😉 Ám félreértés ne essék, én nem dirigálok senkinek. Én azt az akaratot viszem véghez, amit az Ifjú Pár szeretne. Hisz ez az ő esküvőjük.

Ezért kell olyan sokat egyeztetnünk a nagy nap előtt, hogy aztán élesben minden úgy legyen ahogyan ők szeretnék. Én tulajdonképpen az Ifjú Pár magyarhangja vagyok a nagy napon, nem önkényesen dirigálok és osztom az észt 🙂

Ám elárulom a legviccesebb esküvői szituációk mindig a férfi vendégek hozzám való viszonyának köszönhető. Jajjj de sokat tudnék mesélni, a kezdeti vendégvárásnál azonnal egyértelművé vált, “te nekem itt nem mondod meg mit csináljak” stílustól, a hajnalra esedezve bocsánatot kérő, “ilyen szuper lagziban még sosem voltam, ha megnősülök téged hívlak cm-nek ez fix” mondattal végződő, “azonnal belájkolom a face oldaladat, el ne felejtselek addig” című mondatokig.

Ám én imádom ezt 😉

Party hangulat női kézben! :) Pontosabban az enyémben ;) Fotó: Komáromi Richárd

Party hangulat női kézben! 🙂 Pontosabban az enyémben 😉    Fotó: Komáromi Richárd

FONTOS! Azzal, hogy valaki ceremóniamesternek, esküvői koordinátornak vagy bármi hasonlónak hívja magát, még nem biztos, hogy jól csinálja a dolgát! Sőt! Mindenki azt gondolja, hogy ehhez a feladatkörhöz nem kell semmi tudás, hisz csak kiállsz, mondasz valamit, aztán hazamész. Ezt bárki meg tudja csinálni. Na persze…csak nem mindegy, hogy elrontja-e a nagy napodat az illető avagy sem. Nem mindegy, hogy valaki szívvel lélekkel csinálja, vagy csak a markát tartja az esküvő végén. Már ha megvárja a végét, és nem lép le a menyasszonytánc KÖZBEN! Mert ilyen is van! 🙁

Tehát, hogy ezt a szerepet nő vagy férfi látja el, már meghatározza az esküvő stílusát. Mindkét verzióban lehet szuper esküvőd, de érezheted átverve is magadat. Az én honlapom, facebook oldalam és instagram profilom eléggé “beszédes”. Nem árulok zsákbamacskát. Tisztán látszik milyen sok esküvői tapasztalatom van, hogyan beszélek és viselkedem, mennyi visszajelzésem van, és mennyit is foglalkozom én az esküvőkkel és a párokkal. Hisz azért mert sok esküvőd van, nem biztos, hogy kevesebb figyelem jut egy-egy párra, és nem egyenesen arányos az sem, ha kevés esküvőd van egy szezonban, akkor mindent beleadsz.

Az EMBER a lényeg!

NEM AZ A FONTOS, HOGY NŐ VAGY FÉRFI A CEREMÓNIAMESTER

HANEM AZ, HOGY ÉRTSE A DOLGÁT!

Az esküvőkön való megjelenését munkának vagy szerelemnek éli-e meg?! Hivatásának tekinti, avagy egy gyors pénzkereseti lehetőségnek. És bár mindenki pénzből él, ám nem mindegy, hogy ezért a pénzért mennyit és hogyan dolgozol. Hátradőlve az Ifjú Párt, a násznépet és a szolgáltatókat lenézve, avagy szívvel-lélekkel, hivatástudattal és alázattal.

Mindenki maga döntse el, hogy neki mire van szüksége. 🙂

Tarts Velem az esküvők világába! :) Kovács Kata ceremóniamester, a menyasszony barátnője

Tarts Velem az esküvők világába! 🙂 Kovács Kata ceremóniamester, a menyasszony barátnője; Fotó: Csik Dávid